Tévhitek a ketogén életmódról

Szakmai cikkek      |     Ketogén online videókurzus      |     Csoportos ketogén turnus      | Táplálkozási tanácsadás      |     Ketogén tanácsadók     |    Ajándék receptfüzet      |    Ingyenes diétás csoport       |      Sikertörténetek        |        Ketogén receptek

Le a tévhitekkel!
14+1 tévhit a ketogén diétáról.

Az életmódváltás nem egyszerű sem fizikailag, sem mentálisan, de leginkább a környezetünk tudja megnehezíteni a kezdeti időszakot. Amikor belekezd az ember, az összes rokona, ismerőse, kollégája táplálkozási szakértővé változik, mindenki mondja a magáét, közben pedig az alapokkal sincsenek tisztában.

A Keto Akadémia zárt csoportjában összegyűjtöttük a leggyakoribb tévhiteket, most pedig elmagyarázom melyik miért butaság, vagy épp megszívlelendő intelem.

1. “Cukor nélkül leáll az agy.”

Hagyományos étrend esetén 100-140g szénhidrátra van szüksége az agynak. Amikor jelentősen redukálod a szénhidrát (ch) bevitelt, a szervezeted először felhasználja a glikogén raktárakban tárolt glükózt. Ha ez elfogyott, a tested elkezd zsírt égetni, amiből a máj elkezd ketontesteket termelni. Ezek a glükózhoz hasonlóan képesek átjutni a vér-agy gáton, így kiegyensúlyozott energiaellátást biztosítani az agynak. Minél jobban alkalmazkodsz, annál jobban képes felhasználni a szervezeted a ketontesteket, ám az agynak mindig kelleni fog egy kevés ch, amit a májad állít elő glicerinből, tejsavból és aminosavakból. Ezt a folyamatot nevezzük glükoneogenezisnek.

2. “Az elfogyasztott zsír testzsírként rakódik le.”

Kezdjük az elején… A hízás egyik alappillére a magas inzulin szint, ami a raktározásért felelős hormonunk. A magas nettó ch tartalmú ételek-italok megemelik a vércukorszintet, emiatt a hasnyálmirigy gőzerővel termeli az inzulint, hogy normalizálja a glükóz szintet. Ezzel pedig szép lassan, de bővülnek a zsírraktáraid.

Viszont a jól kivitelezett ketogén étrenden stabilan tartjuk a vércukrot, így az inzulin szintet is, emiatt pedig kevésbé hajlamos raktározni, sőt, a zsíradaptáció után, ha kalóriadeficitben vagy, vagy böjtölsz, akkor a saját zsírodból nyer energiát a szervezeted.

3. “Nem szabad sok tojást enni.”

Saccperkb 15-20 évvel ezelőtt édesanyám egyik női magazinjában én is olvastam, de már akkor sem tudtam elhinni, hiszen egy élet képes kifejlődni belőle. És milyen jól gondoltam, mert hogy az egyik valódi, sallangmentes superfoodot tisztelhetjük benne.

A tojás…

…biológiai értéke az anyatejjel egyenlő.

…az összes esszenciális aminosavat tartalmazza.

…a C-vitaminon kívül gyakorlatilag az összes vitamin megtalálható benne.

…megnöveli a vele együtt elfogyasztott ételekből nyert vitaminok hasznosulását.

… lutein és zeaxantin tartalma segít az időskori szembetegségek megelőzésében.

…véd a szív- és érrendszeri megbetegedésektől.

…a tojássárgája önmagában való fogyasztása a magas biotin tartalma miatt segíti a sejtszintű anyagcserét. 

Szóval… egyetek sok tojást! 

4. “A kávé éhgyomorra tönkreteszi a gyomrot.”

No, ez nem egészen tévhit, de fontosnak tartom, hogy beszéljünk róla, mert sokszor olvasom a csoportokban, hogy reggelire csak egy kávét isztok, vagy naponta 4-5-6 presszóval vészelitek át a hosszabb böjtöket.

Az éhgyomorra felhörpintett kávé mikrobiomra gyakorolt hatásáról végzett kutatások vegyes eredménnyel zárultak, ám egy dologban egységesek: fokozza a gyomorsav termelést. 

A gyomorsav egyik szerepe a táplálék bontása. Vajon jót tesz az, ha úgy növeljük a mennyiségét, hogy közben nem adunk neki semmit, amit emészthetne? Hát nem.

Nézzük meg más aspektusból is az ébredés után elfogyasztott kávé hatását, de légyszi ne engem utáljatok, én csak a rossz hír hozója vagyok.

Megiszod boldogan kora reggel, közben pedig gyanútlanul megborítod a hormonális egyensúlyodat, vagy súlyosbítod a meglévő problémáid.

Lássuk mi történik a szervezetedben a kora reggeli koffeinbomba hatására…

 -megemelkedik a kortizol szint, ez pedig negatívan hat az ovulációra, mert felborítja a hormonális egyensúlyt.

-lassítja a fogyást, mert a kortizol növeli a vércukrot, így az inzulintermelést, ez pedig akár inzulinrezisztenciához is vezethet.

-a kortizol szint a nap folyamán változik, ám, ha már kora reggel megzavarjuk, akkor megeshet, hogy borul az egész rendszer, ami alvászavarhoz vezethet.

Mikor igyuk?

Az optimális az, ha ébredés után 2-5 órával, étkezés után kávézunk, de minimum 8 órával lefekvés előtt.

5. “Tejtermékek nélkül csontritkulásod lesz.”

Az akciós UHT tej meg egészséges, mi?

A nyers és erjesztett tejtermékeknek szuper hatásai lehetnek, ha okosan alkalmazzák őket, ám kálcium-pótlás szempontjából nem egyeduralkodó a tej. 

 Először vegyük át, hogy miért is olyan fontos az optimális kálcium szint:

-jótékony hatással van az idegrendszerünk és izmaink működésére

-hozzájárul az optimális véralvadáshoz

-elengedhetetlen a csontok egézségéhez

Lássuk mi mindenben van még, ami ketobarát:

-szardínia

-lazac

-chia mag

-mandula

-leveles zöldségek (pl.: kelkáposzta)

6. “Magas lesz a húgysav-szint, köszvény alakul ki.”

A túlzott fehérjefogyasztás szükségtelen, sőt, hátrányai is lehetnek, de a köszvényhez aztán semmi köze.

A köszvény kialakulásának oka a magas húgysav-szint, amiért a magas fehérjebevitelt okolják, ám érdekes módon a betegség ismeretlen volt a gabona- és gyümölcstermesztés, az alkoholfogyasztás elterjedésééig, valamint az elhízásból eredő betegségek megjelenésééig.

Jean Bowering és kollégái bebizonyították, hogy a fokozott fehérjebevitel nem növeli a húgysav szintjét, mivel hatására nő a vese húgysav kiválasztása és ürítése.

Nézzük a valódi okokat, miérteket:

-túlzott alkoholbevitel: az alkoholból keletkező ecetsav a kiválasztási folyamat során konkurál a húgysavval.

-túlzott fruktóz bevitel során ugyan ez a folyamat játszódik le.

-cukorbetegség: a hosszan fennálló magasabb vércukorszint károsítja az ereket, így rontja a vesefunkciót.

7. “A ketogén diétától magas lesz a koleszterinszinted.”

Ez a “ne egyél zsírosat, mert megesz a koleszterin manó” őrület irtó gáz, mert hogy egészen keveset viszünk be táplálkozással, a nagyobb része a májban szintetizálódik, ráadásul létfontosságú.

Nézzük mi mindenben játszik elengedhetetlen szerepet:

-számtalan hormon előanyaga

-a sejtmembránok felépítésében

-az epesavak egyik alkotója

 

LDL koleszterin:

Szerepe a koleszterin szállítása a májból a sejtek felé. Nagy része visszakerül a májba, vagy a sejtek veszik fel, kisebb hányaduk az érfalba épül be. Ez után pedig egy nagyon összetett folyamat útján érszűkületet okozó lerakódásokat alakít ki, ha az LDL koleszterin jelentős túlsúlyba kerül.

HDL koleszterin:

Szerepe az, hogy felszívja a sejtek által fel nem vett koleszterint, amit visszaszállít a májba, ott pedig egy része az epével kiválasztódik. Ugyan így a véráramban, érfalakon plakkot képző LDL koleszterint is felveszi, így jelentősen hozzájárul az erek egészségéhez.

A fontos tehát az, hogy optimalizáljuk az LDL-HDL szintet, ezt pedig rezervátumi, vagy füvön legeltetett állatok zsírjával, magas minőségű tejzsírral, és halak fogyasztásával érhetjük el a legegyszerűbben.

8. “A gyümölcsben van a vitamint.”

Unikornisok is léteznek…

A kapitalizmus hatására a mezőgazdaság minőségi termelésről mennyiségi termelésre állt át, ezzel pedig a végletekig kizsigerelték és káros anyagokkal annyira megterhelték termőföldeket, hogy a zöldségek, gyümölcsök vitamintartalma drasztikusan lecsökkent az elmúlt 40-50 évben. Átlagosan 50%-kal! Például az alma C-vitamin tartalma 1985-2002 közöttt 60%-kal, a banán B6 tartalma 95%-kal, a brokkoli kalcium tartalma pedig 73%-kal lett kevesebb.

Mindig is imádtam a gyümölcsöket, de a fruktóz súlyosbítja a veseproblémákat, gátolja a kalcium felszívódását, D-vitamin elégtelenséghez vezet a túlzott bevitel, meg úgy kompletten minden cukor-féle csökkenti az ásványi anyagok, vitaminok felszívódását. 

Ha valóban tápanyagdúsan akarsz étkezni, akkor egyél belsőségeket, lehetőleg füvön legeltetett állatokét.

Az alábbi képen bal oldalon egy alma, jobb oldalon pedig egy marhamáj tápnyagtartalmát láthatod. 
Figyeld meg, hogy az almában milyen kevés a vitamin, és sokkal kevesebb az ásványi anyag szint is. 

Az alábbi képen bal oldalon az alma, jobb oldalon pedig a marhamáj tápanyagtartalmát láthatod: 

9. “Húst köret nélkül enni gyomorrontást okoz.”

Khmm… Meg köszvényt, igaz?

Mi a gyomorrontás?

Túl nagy mennyiségű, vagy romlott étel okozta vírusos, vagy bakteriális fertőzés következtében kialakult heveny gyomornyálkahártya-gyulladás.

Tehát, bármit eszel, ami romlott, és nem elég erős a gyomorsavad, immunrendszered, akkor beteg leszel. Ha karácsonykor beleborulsz két kiló szaloncukorba, majd végigeszed a rokonságnál is a menüt, akkor beteg leszel.

A köret szerepe az ételmennyiség gyarapítása olcsóbb alapanyaggal és a rostbevitel -felesleges- növelése. Azaz, ha köretet is eszel a hús mellé, azzal megnöveled a táplálék mennyiségét, így fokozod a gyomorrontás esélyét…

10. “A sok zsírtól hasnyálmirigy-gyulladás alakul ki, csak kenyérrel szabad enni.”

Na, a hasnyálmirigy-gyulladás akkor alakul ki, amikor a a hasnyál nem ürül ki, vagy már a hasnyálmirigyen belül aktiválódnak az enzimek, és kilépnek a sejtek közé.

Nem, nem a zsírbevitel az oka, hanem:

-a mennyiségi alkoholfogyasztás

-magas triglicerid szint

-epekő, epeútfestés

-egyes gyógyszerek

-hasi sérülés, műtét

-túl magas kalcium szint

-egyes autoimmun betegségek

-hasnyálmirigy rák

-vírusfertőzések 

Nem, a kenyér nem szívja fel a zsírt, csak a tányérodon, de az emésztés során különválik a szénhidrát, a zsír és a fehérje. A kenyérrel csak annyit érsz el, hogy felnyomod a vércukrod, azáltal az inzulin szinted, így garantáltan raktározni fogsz. A kenyérnek gyakorlatilag ugyan az a szerepe, mint a köreteknek: a mennyiség növelése.

11. “Napi 3,5-4 liter vizet kell inni.”

Magas szénhidrátbevitel esetén igen. Magas zsírbevitel mellett viszont kifejezetten káros.

Ketogén étrenden ugye nem fogyasztunk szénhidrátot, így nincs ami megkösse a vizet, ennek eredménye a fokozott vizeletürítés is. A húsok és zöldségek egy része sok folyadékot tárol, de ami még jobban hidratál, az a zsír. Fürdés után a kiszáradt bőrt is zsíros testápolóval hidratálod, nem? 

Zsírbevitel függvénye, de ketogén életmód esetén 0.5-1.2 liter víz bőven elég.

Miért káros a túlzott folyadékfogyasztás?

-kimossa a vérből a tápanyagokat, vitaminokat

-megterheli a vesét, szívet

-a túl sok vizelés miatt dehidratál

-a felhígult vérrel kevesebb üzemanyag jut a sejtekbe

-hosszú távon tápanyaghiányhoz vezet

-csökkenti a krónikus betegségekre szedett gyógyszerek hatékonyságát

-hasmenést okozhat

-kritikus szintre csökkentheti a vércukrot

12. “Az időszakos böjttől lelassul az anyagcsere.”

Gondolom ezt is valami fogyimenü, vagy kapszulagyártó találta ki.

Az időszakos böjtöt ((IF) a táplálék a raktározott testzsír) gyakran keverik a koplalással (minőségi és/vagy mennyiségi éhezés), pedig egészen más hatása van a szervezetünkre. A hosszútávú kalóriakorlátozás valóban lassítja az anyagcserét, ám az IF pont hogy felpörgeti. Böjt során fokozódik a zsíroxidáció, a testtömeg csökken, az anyagcsere sebessége pedig vagy nő, vagy változatlan marad. Böjt során megnő a norepinephrin szintje, aminek jelentős szerepe van a zsírégetésben, így a szervezet jobban tudja hasznosítani a meglévő zsírraktárait, azaz üzemanyagot szabadít fel. 

Viszont… Jó lenne egy kicsit komolyabban venni a böjtöt, és nem vaktában ajánlgatni mindenkinek, mert vannak esetek, amikor kifejezetten káros. 

13. “A ketontestek károsak a szervezetnek.”

A legdurvább az egészben, hogy ez egy gyógyszerész orvos szájából jött ki. Vajon hányszor bukott biokémiából?

Tekintsünk vissza egy korábbi cikkünkre, amiben András érthetően elmagyarázza, hogy mik azok a ketontestek, és mi a ketózis:

“A ketonoknak három formájuk van: AcAc, BHB, aceton. Zsírégetés közben energia felhasználás céljából acetoacetát, majd BHB keletkezik, melléktermékként pedig megjelenik az aceton is.

A legtöbb szervünk tökéletesen fel tudja használni a ketonokat ahhoz, hogy energiát nyerjen belőlük. A ketonok a májsejtek mitokondriumaiban keletkeznek úgy, hogy a megérkező zsírsavakat egy transzferáz enzim elszállítja a mitokondriumba, ahol további biokémia folyamatok során ketontestekké alakulnak, ez a ketogenezis folyamata.”

A ketoacidózis, és a ketózis két külön dolog.

14. “A sok hússal terheled a környezetet.”

Frank M. Mitloehner professzor már 10 évvel ezelőtt megcáfolta a FAO 2006-os kijelentését, miszerint a hústermelés a közlekedésnél is jobban terheli a környezetet.

Ki az a Frank M. Mitloehner?

A Kaliforniai Egyetem professzora, agrármérnök, kutatási szakterülete a mezőgazdasági tevékenységek környezetre gyakorolt káros hatásai.

 Ő és más kollégái szót emeltek a nyilvánvalóan hibás számítás ellen, így a FAO 2010-ben elismerte, hogy tévedtek. Az amerikai környezetvédelmi hatóság a 2016-os beszámolójában 3,9 százalékban állapította meg az állattenyésztéssel járó környezeti terhelést. 

14+1. “A magas triglicerid-szintet a magas zsírbevitel okozza.”

Ezt ugyan senki nem írta, de sokszor találkozok ezzel az elképzeléssel, meg érdekel a téma, szóval rajtatok élem ki a közléskényszeremet.

A triglicerid az egyik legegyszerűbb vérzsír, szerepe az, hogy energiával lássa el a szervezetünket.

 A magas triglicerid-szint okai lehetnek:

-zsírégetés

-túlsúly

-rendszeres túlevés

-cukorbetegség

-pajzsmirigy alulműködés

-vesebetegség

-gyakori alkoholfogyasztás

-bizonyos gyógyszerek (pl szteroidok, bétablokkolók, fogamzásgátlók, stb.)

-ritkán pedig genetikai háttere van

Nos, elsőre ennyi lett volna. Ha te is találkoztál már hasonló gyöngyszemekkel, akkor várom szeretettel a Keto Akadémia zárt csoportjában az eredeti poszt alatt, amit a #tudomanynemhitkerdese keresőszó beírásával találhatsz meg.

Rövidesen olyan szaftos felvetéseket vesézek ki, mint például: a ketogén étrend elmebetegséghez vezet, a sok fehérje rákot okoz és sokszor kell keveset enni.

Írta: Vincze Zsuzsi
Szerkesztette: Rácz András

Rácz András 

Alapító tulajdonos, szakmai vezető

Nem vagy egyedül! Csatlakozz a ketogén közösséghez.

Támogatóink: